A magyar kormánypártok által szervezett brüsszeli konferencia elleni rendőrségi fellépésről, az Európai Parlament politikai dinamikájáról, valamint az ország esetleges kilépésével kapcsolatban is nyilatkozott Orbán Balázs, a kormányfő politikai tanácsadója csütörtökön a brüsszeli EU-csúcson.
Az Európai Unió vezetői a jövő évben kissé szigorúbb költségvetési szabályozást vezetnek be az euróövezetben, amelynek célja az infláció kezelése és a valutát használó országok államháztartásának stabilizálása a Covid-19 világjárvány és az energiaár-válság után. A hónap elején a 20 euróövezeti ország pénzügyminiszterei már megállapodtak, és felvázolták a 2025-re vonatkozó költségvetési politikai iránymutatásokat, figyelembe véve az új költségvetési szabályokat, amelyek több időt biztosítanak az adósság csökkentésére a beruházások fenntartása mellett.
Gyakorlatilag teljes érdektelenséggel fordultak rá az Európai Unió állam- és kormányfői a csütörtökön kezdődő hétvégi csúcstalálkozóra. Az elmúlt két évvel szemben még a magyar kabinet sem pozícionálta magát egyedüli szembenálló félként. Részben azért is, mert a brüsszeli egyeztetésen kevésbé fajsúlyos témák kerültek napirendre: Ukrajna, Moldova és Bosznia-Hercegovina csatlakozási tárgyalásai mellett érintik az agrárreformokat és az uniós intézményeket érintő átalakítási terveket. Van viszont két téma, ahol Magyarország újra kerékkötő lehet: az EU-s védelmi támogatások kérdése, valamint a befagyasztott orosz pénzeszközök Ukrajnának juttatása. Orbán Viktornak viszont szövetségesei is lehetnek.
Az európai vezetők már készülnek arra, hogy Donald Trump visszatérhet a Fehér Házba, és ennek következményei lehetnek Európára biztonságára is: az elnökjelölt ugyanis megszüntetné a kontinensnek nyújtott amerikai biztonsági garanciákat, amint azt a német hírszerző szolgálatok legutóbbi figyelmeztetései is jelzik. A csütörtökön kezdődő csúcstalálkozón ezért a millitirazálódó Európai Unióról tárgyalnak az állam- és kormányfők. A fő kérdés: honnan lesz pénz a hadseregépítésekre?
A várakozásokhoz képest sokkal gyorsabban átment az Európai Tanács rendkívüli csúcstalálkozóján a 2021-2027-es év félidei költségvetési felülvizsgálata és módosítása. Bár a magyar kormány sokáig vétót ígért, végül elfogadta az Ukrajna támogatását is magába foglaló csomagot. Az Európai Unió Tanácsa által kiadott zárónyilatkozatból pedig látszik, hogy csak apróbb változások kerültek a szövegbe a decemberi csúcson tárgyalt előterjesztéshez képest.
Miután a hónap elején sikertelenül zárultak az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós négyéves segélycsomagról szóló tárgyalások, az Európai Unió egy 20 milliárd eurós tartaléktervet dolgoz ki a kijevi költségvetési válság elhárítására. A lépésre azért került sor, mert Orbán Viktor magyar miniszterelnök kifogást emelt az eredeti finanszírozási javaslattal szemben. Az EU tisztviselői alternatívákat vizsgálnak a Kijevnek nyújtandó alapvető fontosságú támogatás biztosítására, és az adósságalapú modell egyre inkább életképesnek tűnik. Két megoldási javaslat már az asztalon van egy ideje, de brüsszeli tisztviselők a Portfolio-nak egy harmadik tervet is ismertettek, amellyel még az adakozó tagállamok is nyerhetnek.
Az Európai Bizottság szerda délután döntött: a magyar igazságügyi reform megfelel a horizontális feljogosító feltételnek, így nem blokkolja tovább Brüsszel a magyar kohéziós források kifizetését. Más jogállamisági tárgyú akadályok miatt viszont csak 10,2 milliárd eurót szabadít ki most Magyarország – tudta meg a Portfolio. Mivel a magyar kormány már jelezte, hogy az összes jogcímen járó 30 milliárd eurónyi forráshoz köti az Ukrajnával kapcsolatos döntéseket a holnap kezdődő csúcstalálkozón, ez átalakíthatja a napokban kezdődő uniós csúcs dinamikáját is. Frissítés! Szerda kora este a Bizottság a kiadott közleményben megerősítette, hogy a négyelemű igazságügyi reform teljesíti a horizontális feljogosító feltételt, ezért mintegy 10 milliárd euró felszabadul a kohéziós keretben, de mivel a jogállamisági eljárás feltételeit nem teljesítette maradéktalanul a magyar kormány, ezért 6,3 milliárd eurót még továbbra is felfüggesztve tartanak, illetve a helyreállítási pénzekhez sem férhet még hozzá Magyarország az előleget leszámítva. Mindezek miatt a Bizottság közleménye rögzíti: mintegy 21 milliárd euró marad blokkolva Magyarországnak a most feloldott 10,2 milliárd euró mellett.
Magyarország elutasítja az Ukrajnával folytatott uniós csatlakozási tárgyalások jóváhagyását, ami az uniós csúcstalálkozón akár összecsapáshoz is vezethet. Magyarország kijelentette, hogy nem hajlandó engedni az Európai Unió többi tagjának nyomásának, hogy jóváhagyja a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. Ez a bejelentés előkészíti a terepet egy esetleges konfrontációhoz az e hétre tervezett, csütörtökön kezdődő uniós csúcstalálkozóra – számolt be a Reuters.
Brüsszelben a magyar kormány válaszait várják az igazságügyi reformmal kapcsolatos két kérdésnél, ami felszabadíthatja a kohéziós források egy részét. Az Európai Bizottságról részben lekerült a nyomás, hogy bármilyen alkudozásra kényszerüljön a kormánnyal: az uniós közös költségvetés felülvizsgálatát a jövő évre tolták, de itt öt másik tagállam aggályai vannak fókuszban. Egyedül az Ukrajna csatlakozási tárgyalásairól szóló szavazást buktathatja el a decemberi EU-csúcson a kormány, ezt pedig előre is vetíti Orbán Viktor miniszterelnök új levele Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének. De így is úgy fest, ha a kormány lép, akkor mintegy 5-6 milliárd eurót szabadíthat fel idén.
Az Európai Unió granadai csúcstalálkozója majdnem kudarcba fulladt, mivel Magyarország és Lengyelország, a kulcsfontosságú tagállamok hevesen ellenezték a migrációról és Ukrajna jövőbeli uniós csatlakozásáról szóló közös nyilatkozatot. Végül a magyar-lengyel ellenállás miatt kivették a bevándorlásról és menekültekről szóló passzusokat a záródokumentumból, de nem sokon múlt, hogy közös nyilatkozat nélkül érjen véget az uniós csúcs. Emmanuel Macron francia elnök kapcsán belengette, hogy a jövőben minősített többségű szavazások jöhetnek az ilyen kérdésekben.
Az igazságügyi reformcsomag teljesítésével a magyar kormány fontos lépést tett az uniós források egy jelentős szeletének felszabadításáért. De az Orbán Viktor vezette kabinet visszafelé elsülő fegyvere lehet, hogy belengette az egész EU-költségvetés felülvizsgálatának megvétózását. A Portfolio-nak nyilatkozó brüsszeli tisztviselők szerint minden azon múlik, hogy az Európai Bizottság mennyire akarja felvenni a kesztyűt egy újabb politikai csetepatéban. Kényes egyensúlyozás vár az uniós intézményrendszerre, hogy elejét vegyék a brexitizációnak, ne tűnjenek túl puhának, és erőt is mutassanak.
Az Európai Unió 10 vezetőjéből álló csoport informális találkozót tartott, hogy megvitassa a bővítésnek a tömb jövőjére gyakorolt hatásait. Noha Orbán Viktor magyar miniszterelnök gyakran szólal fel új EU-tagállamok felvétele mellett, legutóbb két hete követelte a balkáni országok felvételét, de a találkozóra nem hívták meg.
Eredetileg egy határozottabb kiállást fogalmazott volna meg az Európai Tanács a tajvani függetlenség mellett, végül azonban egy nagyon felvizezett mondattal rendezték le a konfliktust a Kínával kapcsolatban kiadott állásfoglalásban a tagállami vezetők. Az Európai Bizottság egy gazdaságvédelmi tervet is javasolt, amely sokkal szigorúbb exportfelügyeletet, befektetési és tőkeáramlási politikát vezetne be Pekinggel szemben, hogy az EU ne kerüljön hátrányba a gazdasági versenyben, de Magyarország mellett Németország és más tagállamok is amellett lobbiztak, hogy ne legyenek olyan kemények Kínával.
Az Európai Unió politikai és katonai vezetőket érintő szankciókat fog elfogadni, az új megszorító intézkedések Vlagyimir Putyin orosz elnök propagandistáit is megcélozzák majd - közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, az Európai Tanács soron kívüli csúcsértekezletén csütörtökön.
A Nyugat-Balkán lehet Európa új energiabejárata: az a térség, ahonnan Európa más útvonalakon, más szállítóktól sokkal megbízhatóbb módon tud energiához jutni - mondta újságíróknak az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős tagja, miután részt vett az Országgyűlés európai ügyek bizottságának hétfői ülésén.
A héten már 4 havi mélyponton is volt a gáz ára a holland TTF gáztőzsdén, egy rövid időre pedig úgy tűnt, hogy akár kétszámjegyű szintekre is süllyedhet a jegyzés, miután a vártnál enyhébb tél jöhet a kontinensen, valamit az európai gáztárolók is már közel teljesen telítettek. Ezt követően azonban ismételten az emelkedésé a fő szerep, miután az Európai Unió tagállamai továbbra sem tudtak közös nevezőre jutni az olyan, fontosabb témákban, mint például a gázársapka tervezete, vagy a közös uniós gázbeszerzés. Olyannyira, hogy az eredetileg két naposra tervezett csúcs akár szombatig is eltarthat. A német és a holland kormányok közötti ellentétek mellett úgy tűnik a magyar kormány is irányt váltott, miután az ársapka támadása mellett már a közös beszerzést is elkezdte támadni az Orbán-kormány.
Ursula von der Leyen szerint nem egyelőre megoldatlan kérdés, hogy miképp lehetne fenntartani az EU-n belül az egyenlő versenyfeltételeket, ha a magyar kormány kérésének eleget téve a vezetékes kőolaj kivételt képezne az EU-s orosz olajembargó alól.
Orbán Viktor a közelgő élelmiszerválságról és a növekvő energiaárakról beszélt.
Veszélyes javaslatok vannak az asztalon - jelentette ki a miniszterelnök hétfőn a Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével tartott tanácskozása után.
Csütörtök este Brüsszelben kezdetét vette az EU-tagállamok vezetőinek rendkívüli csúcsértekezlete, amelynek keretében a tagország kormány- illetve államfői új, masszív szankciócsomagról hivatottak megállapodni, válaszlépésként az Ukrajna területén történő orosz hadműveletre.
Április 2-től jönnek az új tarifák.
Szerinte még korai erről beszélni.
Szanaá térségében csapódtak be a bombák.
Kormányközeli cégek kerültek célkeresztbe.
Rogozsin szenátor szerint csak katonai erővel győzhet Oroszország.
Sok ínyenc a bárány fejét akarja, sőt igazi különlegességnek számít az állat szeme is.
Virovácz Péter a Checklist vendége volt.
Mi történik Törökországban?
